„Kedden napközben több rendőrautó és mentőautó érkezett a szegedi Zrínyi Ilona Általános Iskolához, ahonnan később egy eltakarva, hordágyon fekvő személyt szállítottak el. Az ügyben teljes hírzárlatot rendeltek el, azonban a kiszivárgott információk szerint az iskola egyik tanulója a mosdóban hajtott végre öngyilkosságot. A szülők, akik délután érkeztek gyermekeikért, csak kiszivárgott sajtóhírekből értesültek arról, hogy komoly incidens történt az iskolában.
A történtekről beszámolt az intézmény egyik tanulója is. – Észrevettük, hogy sok rendőr és mentő érkezett az iskolához, majd elhúzták a függönyöket, hogy ne lássuk, mi történik. Többen sírtunk, mert azt hittük, hogy mi tettünk valami rosszat. Nagyon meg voltunk ijedve – mondta egy felsős diáklány. A fiatal elmesélte, hogy a gondnok, Zsolti bácsi talált rá a felsős fiúra, aki a mosdóban egy kölcsön kért menzakártyával akasztotta fel magát.. – A fiú állapotáról egyelőre nem tudni semmit” – írja a Délmagyar.hu (2024.12.04)
Kötelességünk indokot keresni! Vajon miért dönt úgy egy általános iskolás hogy öngyilkosságot követ el?
Ennek nyomán érzem fontosnak az alábbiakkal foglalkozni: bullying
Vagyis a rendszeres zaklatás komoly hatással van a gyermekek mentális és érzelmi jólétére. A zaklatott gyermek úgy érzi magányos, elutasított. A bántalmazás akadályozza a tanulást és a fejlődést, szorongáshoz, depresszióhoz, akár öngyilkossághoz vezethet!
De miért olyan könyörtelenek a gyerekek egymással?
A zaklatás általában a csoportdinamikákra vezethető vissza. A fiatalok hajlamosak a másokat különbözőségeik miatt kirekeszteni, mert így érezhetik magukat erősebbnek vagy elfogadottnak.
Az önértékelésük megerősítése érdekében gyakran próbálnak másokat leértékelni, így a gyengébbeket célozzák meg.
A szórakozásnak tűnő bántalmazás sokszor nagyon komoly következményekkel jár a zaklatott fél számára!
A bullying előidézői: Mi húzódik a háttérben?
A bullying kialakulásához hozzájárulhat a családi háttér is. A szülők nevelési stílusa, a túlzottan szigorú vagy elhanyagoló nevelés, a családi erőszak, illetve a szülők közötti konfliktusok is növelik a zaklató gyerekek agresszív viselkedését.
Az iskolai légkör, a tanárok és a diákok közötti kapcsolatok is formálják a gyerekek viselkedését.
„Egy tanár sohasem fordíthatja el a fejét, ha egy gyermek bajban van…” – a bullying problémája nem az áldozatok és a bántalmazók magánügye, az egész közösség felelőssége, hogy fellépjen ellene!
Ki felelős a bullying megállításáért?
A bullying megfékezése közös felelősség – bárki aki tudomást szerez egy bántalmazásról felelőssé válik foglalkozni vele!
Az etika és empátia tanítása ma egyfajta melléktantárgyként szerepel, valójában azonban az egyik legfontosabb tananyag arra taníthatna meg, hogy legyél kedves, elfogadó – végső soron ember.
A szülők felelőssége, hogy nevelje a gyermekét a tiszteleten alapuló kapcsolatokra.
Megküzdési stratégiák: Hogyan kezelhetjük a bullyingot?
A megküzdés csak akkor működik, ha az áldozat érzik, hogy nincs egyedül.
Alkalmat kell adni minden gyermeknek, hogy közvetlenül és kötetlenül beszélgethessenek a saját világukról felnőttekkel.
A megelőzés kulcsaként érdemes lenne egy olyan rendszert kidolgozni, ahol egyrést kötelezővé tennék az iskoláknak, hogy olyan programokat indítsanak, amelyek erősítik a gyerekek közötti együttműködést és empátiát, másrészt hogy a gyermeknek kötelező legyen beszélnie szakemberekkel, akik felismerhetik a rejtett problémákat.
Xenofóbia az iskolákban – a másság elutasítása
A más kultúrák, etnikai csoportok vagy nemzetek iránti ellenszenv az orosz-ukrán háború kapcsán kiéleződött, sajnos egyre inkább megjelenik az iskolai közösségekben. A gyerek és szülei egyáltalán nem, vagy csak törve beszélnek magyarul. Nem értik a feladatokat, nem is szeretnének itt lenni és nem is tudják meddig kell itt lenniük. Ez a bizonytalanság áthatja az iskolák mindennapjait, mindeközben semmiféle módszertani receptet nem kapnak a nevelők, az újfajta problémák megoldásához.
A gúnyolódás, becsmérlés, vagy a társaságokból való kizárás mindennapos jelenség.
Gyermeki sorsok: Hogyan lesznek bántalmazók azok, akik egykor áldozatok voltak?
Szinte minden esetben egyfajta „ördögi kör” alakul ki, amikor a gyermekek, akik a saját életükben bántalmazás áldozatai voltak, bántalmazóvá vállnak másokkal szemben. Azok a gyerekeket, akik otthon vagy az iskolában rendszeresen zaklatásnak, erőszaknak vannak kitéve, nagyobb eséllyel válnak agresszívvá és bántalmazókká másokkal szemben.
Ilyenkor nem alakul ki empátia a mások iránt, ezért sokszor a bántalmazás lehet a módja annak, hogy visszanyerjék a kontrollt és érezhessék magukat erősebbnek.
Jelek – hogyan észlelje a zaklatást a szülő, ha a gyermek nem őszinte?
A gyerekek gyakran nem osztják meg a élményeiket, mert félnek a következményektől, szégyellik magukat.
- Jelentős változások a viselkedésben: korábban aktív és nyitott volt, hirtelen visszahúzódik, csendessé válik. szorongás, a dühkitörések vagy a figyelemelterelés is jelezheti
- Iskolai teljesítmény csökkenése: koncentrációs képessége csökken
- Fizikai sérülések vagy ruházati jelek: a gyermek gyakran panaszkodik fájdalomra, fejfájásra vagy hasi fájdalomra, de nincsenek nyilvánvaló orvosi okok. Ugyanígy, a gyermek ruházatán vagy táskáján is megjelenhetnek a bullying jelei (például szakadt ruhák vagy elvesztett dolgok, amelyek elvételére vagy tönkretételére utalnak).
- Szorongás vagy iskolai elkerülés: a gyermek hirtelen kezd aggódni, hogy iskolába kell mennie, vagy szorongásos tüneteket mutat
- Túlzott titkolózás: a gyermek különösen titkolózóvá válik, és nem akar beszélni a napjáról, barátairól vagy arról, hogy mi történik az iskolában
Az iskolák és a szülők közötti szoros együttműködés elengedhetetlen a bullying észlelésében és kezelésében. Minél hamarabb felismerjük a zaklatás jeleit, annál nagyobb eséllyel tudunk segíteni a gyermekeknek, hogy biztonságban és megbecsülve érezzék magukat.
