A legutóbbi rádióinterjú ismét rávilágított arra, hogyan formálódik a politikai kommunikáció Magyarországon: a lényeges kérdések helyett sokszor a mellébeszélés és a figyelemelterelés uralja a terepet. Az interjú több fontos témát érintett, de a válaszok mögött számos kérdés továbbra is megválaszolatlanul maradt. Ezek a nyitott kérdések viszont mindannyiunk számára kulcsfontosságúak.

A Vatikáni látogatás árnyékában
A beszélgetés első részében a Vatikáni látogatásról volt szó, amely kapcsán az álszentség fogalma ismét előtérbe került. Olyan kormány mutatja magát keresztény értékek őrzőjének, amely közben rendszeresen konfrontálódik kiszolgáltatott csoportokkal. Az Iványi Gábor-féle egyház ellehetetlenítése, az egyházi fenntartású iskolák támogatásának különbségei, vagy a hajléktalanellátás helyzete mind-mind felveti a kérdést: hol van itt a keresztényi szolidaritás? És hogyan egyeztethető össze mindez a „ne lopj” parancsolat szellemiségével? Az olvasóra bízom, hogy ezen elgondolkodjon.
A háború árnyéka: felelősség és honvédelem
Az interjú második témája az orosz-ukrán háború volt, ahol a miniszterelnök ismételten az ukrán védekezést kritizálta, miközben Oroszország agressziója szinte szóba sem került. Vajon valóban felelőtlen dolog ellenállni egy nagyhatalommal szemben? A történelem tanulságai szerint a hódító hatalmak mindig a legkiszolgáltatottabb országoknál kezdték térhódításukat. Aki a történelemből merít, tudja, hogy az önvédelem elengedhetetlen, és hosszú távon nem a behódolás vezet stabilitáshoz. Vajon miért marad el az egyértelmű állásfoglalás egy olyan agresszorral szemben, amely a világ biztonságát fenyegeti?
Az EU és a gazdaság: a siker narratívája
A gazdaságról szólva az interjúban elhangzott, hogy Magyarország jobban alkalmazkodik az EU gazdasági nehézségeihez, mint a nyugati országok. Ez a kijelentés azonban éles ellentétben áll a tényekkel: Magyarország az egyik legszegényebb ország az Európai Unióban, és a gazdasági növekedési mutatók sem túl rózsásak. A magas infláció, az államadósság rohamos növekedése, valamint a forint folyamatos gyengülése mind azt mutatja, hogy az „eredmények” mögött komoly problémák húzódnak meg.
Mi maradt ki az interjúból?
Az interjú során számos fontos téma teljesen háttérbe szorult, például:
- Miért mondott le egy magyar bíró politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva?
- Miért nem sikerül az EU-s pénzekhez jutni?
- Hogyan fogja érinteni a forint gyengülése a mindennapi életet és az árakat?
- Miért marad az egészségügy alulfinanszírozott?
Ezek azok a kérdések, amelyek valóban érdeklik az embereket, és amelyek megválaszolása elengedhetetlen lenne egy felelős kormányzás érdekében. Ehelyett továbbra is azt látjuk, hogy az érdemi párbeszéd helyett sokszor csak az ellenségkeresés és a felelősséghárítás zajlik.
Gondolkodjunk el!
Egy demokrácia akkor működik jól, ha az állampolgárok tájékozottak és kérdéseket tesznek fel. Ezek a kérdések azonban nem maradhatnak megválaszolatlanok. Az állampolgári kontroll, a nyilvánosság és a kritikus gondolkodás a demokrácia alappillérei. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi kormány-kommunikáció mennyiben szolgálja a valós problémák megoldását, és mennyiben tereli el a figyelmet azokról. Az ország jövője mindannyiunk felelőssége – a kérdéseket nekünk kell feltennünk, és a válaszokat követelnünk.