Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait böngészve nem nehéz olyan ügyekre bukkanni, amelyek jól tükrözik, hogyan mozgatják a közpénzeket a kormánypárti polgármesterek és önkormányzatok és hogyan lesz az egyén hibája a köz terhe…
Tata városában egy különösen érdekes eset került napvilágra, ami jól példázza, hogyan használhatják fel a közpénzeket politikai érdekek szolgálatában.
A történet középpontjában Michl József tatai polgármester áll, aki úgy tűnik, már évek óta élvezi a kormány bizalmát, és a „tataiak minimális többségű bizalmát” is. Egy közbeszerzési eljárás során olyan döntés született, amelyeket a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértőnek ítélt meg.
Hogyan is kezdődött a probléma?
Főszerepben a Kőfaragó-ház és a Kálvária-domb turisztikai fejlesztése, amelyet részben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozott.
Az önkormányzat – amelynek a polgármester a vezetője – a hivatal tulajdonában lévő Tatai Városkapu Közhasznú Nonprofit Zrt.-t választotta nyertessé a pályázaton. Az összeférhetetlenség nyilvánvaló: az önkormányzat egyedüli tulajdonosa a nyertes cégnek, és ő irányítja a közbeszerzési eljárás minden mozzanatát.
A Közbeszerzési Törvény (Kbt.) világosan tiltja az ilyen helyzeteket, mivel a döntéshozók nem képesek objektíven dönteni, ha közvetlen érdekük fűződik az eredményhez.
Az önkormányzat vagy figyelmen kívül hagyta a törvényt, vagy egyszerűen nem törődött vele, egészen addig, amíg a Közbeszerzési Döntőbizottság fel nem tárták a szabálytalanságokat.
A döntés következményeként az önkormányzat bírságot kapott, de a kérdés itt nem csupán az, hogy miért hozták meg ezt a szabálytalanságot, hanem az, hogy vajon a polgármester személyesen is felelősségre vonható, mikor az ő városának pénzéből kell kifizetni a büntetést?
Kétségkívül, a város lakosai mindannyian szeretnék tudni, hogy egy-egy ilyen esetben miért a közösségre hárulnak a következmények, hol marad a személyes felelősség?
Ez az ügy nemcsak a helyi önkormányzati problémákat mutatja jól be, hanem arra is rávilágít, hogy milyen összefonódások lehetnek a kormánypárti politikusok és az általuk irányított intézmények között.
A közpénzek nem mindig a köz érdekében kerülnek felhasználásra, hanem sokszor politikai és gazdasági érdekek mentén.
Ez rámutat arra, hogy a közbeszerzések átláthatósága elengedhetetlen ahhoz, hogy a közpénzeket valóban a köz javára használják fel, és ne pedig egyes politikai körök gazdagodására.
