„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…”
A tanárok bérszintje jelentős különbségeket mutat Európában. Ez nemcsak a szakma megbecsülésére, hanem a tanárhiány problémájára is hatással van. A tanárok munkakörülményei, az alacsony fizetések és az életköltségek növekedése miatt sok európai országban sztrájkokra került sor az elmúlt években, Magyarországon több ezer tanár vonult utcára, hogy magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követeljen.
A hanyatló nyugat árnyékában?
A 2022-es éves átlag bruttó bér 2024-re ~8.063 EUR -ról ~16.000EUR-ra emelkedett (a havi átlagbér így nettó 167.000 forintról – 2024-re havi nettó ~350.000 forintra változott /Eurostat).
Érdekes adat, hogy Németországban a tanárok átlagos bére 2022-ben (és azt megelőző években éves ~54.000 EUR) havi nettó 1.200.000 forintnak megfelelő összeget keresett.
Az Európai Unióban a tanárok kezdő fizetése 2020/2021-es adatok szerint országonként eltérő mértékben alakult. Az alacsonyabb kezdőbérek Albániában 4.233 euró körül mozognak, míg a legmagasabbak, Luxemburgban 66.076 euróra rúgnak. Az EU-ban az átlagos kezdő fizetés 25.055 euró volt 2022-ben (Magyarországon ennek csak a harmada volt a tanári bér).
Ezen kívül több országban, mint például Bulgária, Lettország, Szlovákia és Magyarország, a kezdő fizetések nem haladják meg a 10.000 eurót, ami többek között előidézte, hogy a tanári pálya ne legyen vonzó a fiatalok számára.
A minimálbérhez viszonyított tanári bér is jelentős különbségeket mutat: Németországban a tanári fizetés majdnem háromszorosa német a minimálbérnek.
Az elmúlt tíz évben a tanári fizetések Európa szerte sokat változtak, a legnagyobb növekedést Litvániában figyelték meg, ahol a tanárok fizetése 269%-kal nőtt, míg Romániában és Bulgáriában is jelentős emelkedés volt, 193%-ot és 180%-ot értek el.
A tanárhiány problémája Európában egyre súlyosbodik, mivel sok országban, például Németországban, Lengyelországban és Franciaországban több ezer tanári állás üresedett meg annak ellenére, hogy a német tanári bér majd hétszerese volt a magyar tanári bérnek és az előrejelzések szerint ez a probléma 2025-re még nagyobb mértékben jelentkezhet. A helyzet súlyosságát az is jelzi, hogy több országban a kormányok nem költenek eleget az oktatásra.
Nem minden a pénz…
A tanári hivatás kétségtelenül egy mélyen erkölcsi és társadalmi elköteleződést igénylő pálya. Szerintem azok, akik ezt a szakmát választják, nemcsak tudományos tudással, hanem jó esetben emberséggel, türelemmel és empátiával is rendelkeznek.
Félreértés ne essék, a tanárok is emberek, vannak hibáik és hibáznak éppúgy mint mindenki más a saját munkájában!
Ennek ellenére egyre több tanár tapasztalja, hogy nem a megfelelő megbecsülésben részesülnek.
Bár sokan hajlamosak idealizálni a tanári pályát, vagy irigyelni a sok szabadságot a valóság ennél sokkal összetettebb. A tanári pálya kihívásokkal teli és amíg nem próbáljuk ki addig előítéleteinkkel a pályán kívülről kiabálók táborát gazdagíthatjuk néha jogosan máskor egyáltalán nem.
A tanári pálya közvetlen hatása a jövő generációira kétségtelen. Nemcsak tudást adnak át, hanem értékeket és életre szóló tapasztalatokat nyújtanak, munkájuk eredményei általában csak évekkel később látszanak.
A kihívások listája amin változtatni szükséges
- Túlterheltség és adminisztráció: A tanárok munkája nem csupán az órák tartásából áll. Az oktatási rendszer folyamatosan újabb és újabb adminisztratív feladatokkal látja el őket, miközben az iskolák egyre kevesebb segítséget adnak. Mindez jelentős stresszt okoz, és elvonja az energiát a tanítástól. A pedagógusok gyakran érzik úgy, hogy a valódi oktatás helyett inkább papírmunkát végeznek.
- Alacsony fizetések és vásárlóerő: Bár sok helyen emelkedtek a tanári bérek, az infláció gyorsabb ütemben nő, így a fizetések reálértéke gyakran nem elég ahhoz, hogy a tanárok megfelelően megéljenek. Az oktatási rendszer nem biztosítja, hogy az oktatók megkapják az őket megillető anyagi megbecsülést, és ez a pénzügyi feszültség tovább növeli a szakma elhagyásának trendjét.
- A társadalom elvárásai és a szülői nyomás: A tanároknak nemcsak a diákokkal kell megküzdeniük, hanem a szülői előítéletekkel is. A modern szülők nagy elvárásokat támasztanak a tanárokkal szemben, miközben sok esetben nem értik meg a változó világot és a diákok új típusú problémáit. A szülők saját gyermekük viselkedését az ő saját iskolai élményeikhez hasonlítják, és elfelejtik, hogy az idők változtak. Ezáltal a tanárok nemcsak a diákok, hanem a szülők elégedetlenségével is szembesülnek, ami különös terhet ró rájuk.
- A tanári hivatás elavulása a társadalomban: Sokak számára a tanár egy „hagyományos” szakma, amelyet már nem értékelnek kellőképpen a modern társadalomban. A diákok és szülők közötti viszonyban is felütik a fejüket a bizalmi problémák mivel a pedagógusok nem mindig képesek alkalmazkodni a gyorsan változó oktatási környezethez, amelyet a technológiai fejlődés és az új módszerek hoznak.
- A helyettesítések és az órák túlterhelése: A tanárok munkája nemcsak a tanításból áll. Egy helyettesítés vagy egy hirtelen beugrás is komoly terhet ró rájuk, miközben egyre több órát kell megtartaniuk a tanulók különböző szükségleteinek megfelelően.
- A modern tanítási órák etikai kérdései: Míg más országokban gyakori, hogy egy tanári órán két oktató (tanár és tanársegéd) is jelen van, így biztosítva a tanár és a diák közötti etikusabb viszonyt, Magyarországon a tanárok többnyire egyedül, jelentős felelősséggel tanítanak, miközben az etikai problémák és félreértések száma is nőhet. A diákokkal való közvetlen kapcsolat nagyon fontos, ám a túlterhelt tanárok számára egyre nehezebb fenntartani ezt a kapcsolatot.
Összegzésül elmondhatjuk, hogy a tanári pálya számos kihívást és nehézséget rejt magában. Míg a tanárság eszményi szinten egy hivatás, amely hozzájárul a társadalom fejlődéséhez, a valóság sokszor kevésbé rózsás. A tanárok nap mint nap szembesülnek az oktatás rendszerének nehézségeivel, a fizikai és mentális terhekkel, miközben a társadalom elvárásai és a szülői nyomás is folyamatosan jelen van.
A kérdés tehát jogos: jó tanárnak lenni a mai világban?
