Van az a pillanat, amikor egy helyi rendezvény hirtelen európai térképre kerül. A június 5-i tatai konferencia pont ilyen – és miért is ne lenne az? Hiszen amikor a természetért, a tavainkért és az élhető jövőért dolgozunk, akkor nemzetközi figyelmet is érdemlünk. Örömmel jelentjük be: a “Vízügyi ellenálló képesség – a természet és a társadalom viszonya vizeinkhez” című rendezvény hivatalosan is az EU Green Week partnere lett!
Ez mit jelent? Nos, azon túl, hogy immár 282 európai esemény között ott szerepel a tatai, amit Tatán teszünk, az fontos.
Nemcsak nekünk, hanem egész Európának.
Zöld hét? Mi ez, valami unalmas brüsszeli dolog?
Egyáltalán nem! Az EU Zöld Hét már 25 éve Európa vezető környezetvédelmi konferenciája, és olyan, mint egy éves zöld szuperkonferencia, ahol politikusok, kutatók, civilek és vállalkozók együtt próbálják kitalálni, hogyan lehetne bolygónkat (és vele együtt a jövőnket) egy kicsit kevésbé elrontani. Itt vitatják meg, mit tegyen az EU a klímaváltozás, a környezetszennyezés vagy épp az ipari vízpazarlás ellen – és az eseménysorozat már jó ideje nyitott a helyi kezdeményezések felé is.
Tata most a zöld térképen
A tatai konferenciát a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége valamint a TETT Egyesület szervezi – méghozzá nem is akárhogyan. A szakmai program három nagy témára épül:
- vízügyi ellenálló képesség,
- vizeink és erdeink kapcsolata,
- valamint a víz ipari felhasználása.
A vízügyi blokk különösen izgalmas volt – szó volt arról, hogyan befolyásolja vizeink állapotát a tájhasználat, a beépítések (igen, a part menti sokszor állami beruházással készült luxusingatlanok is), és persze a klímaváltozás.
Az előadók között ott volt Kun Zoltán az NTVÉSZ-től, Magyar Linda a Fertő-tó barátaitól, valamint a Vízválasztók Egyesülete, akik a tájhasználatváltás lehetőségeiről beszéltek.
A beépítések kapcsán olyan érzékeny témák kerültek napirendre, mint a Velencei-tó és Sukoró környéki problémák (Virág Krisztina) vagy a Balaton déli partján zajló értékmentés (Zsilinszky Sándor).
A klímaváltozástól Koncz Péter (HUN-REN) és Szalma Elemér (MHT) mutatták be, mit jelent a természet helyreállítása vizes élőhelyeken, és miért fontosak a kisvízfolyások.
A “Vizeink és erdeink” blokkban pedig az Erdőszeretet Szövetség szakértőivel folytatódott a diskurzus, ahol a kiváló Fidlóczky József és Dr. Bükki Tamás párbeszéde mutatta be Magyarország erdeinek szörnyű helyzetét, azt a kilátástalannak tűnő sok évtizedes küzdelmet amelyben a természet és a társadalom eddig rendszeresen veszített – itt az idő, hogy ez a tendencia 180 fokos fordulatot vegyen!
És ha már diskurzus: ez nem egy szimpla előadássorozat. Itt lehetett kérdezni, sőt, kérdezni kellett!
A konferencia egyik fő célja a párbeszéd – mert egy fenntartható jövőt csak közösen lehet kialkudni.
Akkuk, víz, gyárak – a kényes harmadik téma
A konferencia záróblokkja a víz ipari használatáról szólt, azon belül is a hazai akkumulátorgyártás vízhasználatáról. Az Akárteis mozgalom, Töplerné Szaszkó Andrea és Kozma Éva segítettek körbejárni, hogyan használja az ipar az egyik legértékesebb közös kincsünket – a vizet –, és mi ennek a társadalmi ára.
És mi lesz utána?
A konferencia nem öncélú. Része a 2024-es Civil EU Elnökség programsorozatnak, ahol a három fő témát már korábban is zászlóra tűzte a szövetség. Most fél év után megnézzük, mi történt azóta, és hol tartanak a megfogalmazott kérések, javaslatok. Lesz mit összegezni, és lehet, hogy új kérdéseket is le kell majd tenni az asztalra.
Végül: miért fontos mindez?
Mert ez nem csak Tatáról, nem csak a tavainkról szól. Ez rólunk szól. Mindenkiről, aki szereti a természetet, a vizet, a fákat – és nem szeretné, hogy a jövőnket feléljék a jelen kényelmi döntései.
A Zöld Hét partnerének lenni nem pénzt, hanem megbecsülést jelent. És ha a nagy európai zöld térképen rajta vagyunk, az azt jelenti: hallják, amit mondunk.
És mi mondunk valamit. Hangosan. És tisztán. A vízért. Az erdőért. A jövőért.
