Valami egészen nagyszabású dolog történik Magyarországon. Egy új korszak kezdődött, a Fidesz digitális honfoglalásával. Lovak helyett okostelefonokon, csatakiáltás helyett kommentekkel, kopjafák helyett pedig emojikkal ostromolják a szívünk mélyén megbúvó nemzeti érzést. Igen, elindultak a Digitális Polgári Körök, bár a Digitális Pancserok Köre, azonos mozaikszó használata mellett jobban leírná a jelenséget.

Emlékezzünk csak: volt már Harcosok Klubja is, nem összekeverendő Chuck Palahniuk sötét társadalomkritikájával. Ez a klub nálunk nem alvilági verekedésekkel, hanem inkább klaviatúra-bénázással működött, helyesebben, nem működött. A harcosok jelentős részének informatikai jártassága jobb esetben kimerült a másol-beilleszt parancs közel készségszintű használatában, de a platformok közötti átjárás megoldhatatlan feladatnak bizonyult, így a WhatsApp-ról zárt Facebook csoportba kellett költözni. De mire számítottak? A harcosoknak az Ügyfélkapuba történő bejelentkezése is gyakorta igényelt nemzeti összefogást, csak unokát, szomszédot, néha a postást is bevonva sikerült. A harcosok klubja így nem kavarta fel az állóvizet, időnként a kommentek közt felbukkanó két tadzsik, vagy két indiai zászló, és persze az elmaradhatatlan szív utalt a jelenlétükre.
A Harcosok Klubja legalább zárt volt, így nem kellett szembenézni nap mint nap azzal, hogyan csap össze a szuverenitás iránti vágy az alapvető kompetenciák hiányával. A DPK viszont más.
De a DPK… nos, ez a digitális evolúció a szemünk előtt zajlik. Nyilvános Facebook oldalakon, ahol az internet népe együtt könnyezi magát halálra. A vecsési DPK oldal például már-már kortárs abszurd kabaré, ahol a szereplők egy része azt hiszi, hogy hackertámadás történt, ha egy poszt alatt megjelenik száz sírvaröhőgős emoji. A képzeletbeli karámot kívülről szemlélők, pedig nem hiszik el, hogy ez nem egy mémoldal. A humorral való találkozás még sosem volt ennyire sokkoló: „Támadás alatt állunk!” – írja az admin, miközben a fél ország két marék popcorn közt, időnként felröhögve görgeti tovább a kommenteket.
A jelenséget jól szemlélteti, hogy a „Holnaptól mindenkit lementünk aki nevetős jelet rak” tartalmú posztot, a cikk írásakor 42 db lájkkal, és mintegy 7100 (!) röhögős emojival jutalmazta a célközönség.
A kérdés persze adott: Mit akar ezzel a hatalom elérni? Komolyan azt gondolták, hogy a digitális térben – ahol a mémek gyorsabban terjednek, mint a hivatalos narratívák – sikerrel lehet politikai mozgósítást végezni Marika nénik és Józsi bácsik által, akik számára eddig az önkiszolgáló kassza jelentette a technológiai forradalom meghódíthatatlan csúcsát?
Mert az történt, amit az utóbbi időben rendre megtapasztalunk, a rendszer és annak minden kezdeményezése a saját paródiájává válik. A DPK néhány nap alatt lett mém, közösségi szórakozóhely, kollektív internetes performansz. A kormány legalább elérte, amit a színházi világ évtizedek óta próbálgat: a közönséget aktívan bevonni az előadásba.
A digitális honfoglalás tehát elindult, csak épp nem a közösségi média ellenzék uralta tereit, hanem a mém- és viccoldalakat sikerült bevenni vele. A honfoglaló harcostársak által generált tartalom mondhatni, anyagában vicces, így csak a trollszakma művelőinek okozhat kihívást a még viccesebb válasz megalkotása.