Forgács István a NER „Romaügyi szakértője” , véleményemszerint a gyakorlatban nem a roma közösségek érdekeit képviseli és nem védi meg őket. Különösen Lázár János legutóbbi kijelentései, és a Partizánban tett interjúja után válik ez egyre nyilvánvalóbbá.
A Fidesz jelenlegi szavazóbázisának jelentős részét az időskorúak és a roma társadalmi csoportok alkotják. Sok, hátrányos helyzetben élő településen és kistelepülésen továbbra is fennáll a szavazatvásárlás, illetve a kiszolgáltatottságon alapuló politikai befolyásolás jelensége.
Ennek hátterében nem „kulturális sajátosság”, hanem súlyos szociális és oktatási lemaradás, valamint tartós anyagi kiszolgáltatottság áll.
Egy felelős romaügyi szakpolitikának éppen az lenne a célja, hogy a roma emberek és a nyugdíjasok olyan életkörülmények között éljenek, ahol nem kényszerülnek anyagi vagy egzisztenciális nyomás hatására politikai döntéseket hozni. A felzárkóztatás és a társadalmi integráció azonban nem valósulhat meg pusztán egyéni felelősségre hivatkozva: ez egy több mint másfél évtizede kudarcot valló oktatási, szociális és foglalkoztatáspolitikai rendszer következménye is.
Különösen súlyos probléma az oktatás minősége. Miközben az analfabetizmus aránya Magyarországon alacsony, a funkcionális analfabetizmus – vagyis az a jelenség, amikor valaki el tudja olvasni a szöveget, de nem érti annak tartalmát és összefüggéseit – a becslések szerint a társadalom akár 20%-át is érintheti.
Ez az arány a leszakadó térségekben, zsákfalvakban és telepeken a legmagasabb, ahol nagy számban élnek roma közösségek.
Egy valódi szakértőnek ezekről a strukturális problémákról kellene beszélnie: az oktatás válságáról, a területi és társadalmi egyenlőtlenségekről, a politikai kiszolgáltatottság felszámolásáról – nem pedig a hatalom kommunikációs érdekeit szolgálnia.
