Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója célzott és tudatosan mellélőtt. Az általa vezetett intézmény főképp a náci, az orosz és kollaboráns háborús bűnök bemutatásáért felelős, viszont kijelentései újra és újra sokakat felháborítanak.
Schmidt azt állítja, hogy „az mondjuk igaz, hogy a nyílászárókkal még vannak problémák Oroszországban.”
Megjegyzése nemcsak cinikus, de sértő is. Az orosz külpolitika és belső elnyomó rendszer nyílt mentegetése, amelynek következményei milliókat érintenek. Szándékosan trivializálja az orosz rendszer brutalitását. Ikonikus utalása erős párhuzamot von a hidegháborús „vasfüggönnyel”, amely egykor fizikailag választotta el az embereket és a szabadságot.
Teszi mindezt egy olyan időszakban, amikor rengeteg orosz állampolgár – különösen a fiatal és tehetséges értelmiség – hagyja el Oroszországot, mert képtelen elviselni a rendszer elnyomását és az Ukrajna ellen viselt háború kegyetlenségeit.
Ismerős a helyzet?
Az orosz politikai rendszert demokratikusnak nevezni – élő adásban – felér egy abszurd tréfával. Persze az agyilag erősen befolyásolt – szerencsére erőteljesen olvadó – támogatói tömeg nem is érti mi ezzel a baj. A szélkakaspolitikába zsenialitást képzelnek, a veszélyekkel ha ők maguk idézik elő nem törődnek. Az ország vezetése a sajtót, a választásokat és a jogállamiságot régóta a saját érdekeit bebetonozva torzította el. Diktatúra e az egy kézben lévő tejhatalom? Ez a gondolkodásmód tükröződik Schmidt korábbi kijelentésében is, miszerint „Azt te mondod meg, hogy szabad-e egy választás, vagy nem?” – egy olyan párttag szavai ezek, amely párt rendszeresen módosítja a választási törvényt a saját előnyére.
Hasonlóság Orbán Balázs korábbi megnyilvánulásaival
Schmidt kijelentése szorosan illeszkedik a Fidesz politikai vezetőjének emblematikus nyilatkozatához, amelyekkel az ’1956-os hősökkel szemben foglalt állást – melyet sokan nyílt hazaárulásként értékeltek – szintén azt mutatják, hogy a kormány vezetői hajlandók a történelem legsötétebb pillanatait is politikai, és egyéni gazdasági érdekeik szolgálatába állítani.
A Fidesz-kormány Oroszország melletti kiállása nemcsak morálisan kifogásolható, hanem gazdaságilag is rövidlátó. A magyar gazdaság jelenlegi válsága, amelyet a zuhanó forint árfolyam és az egyre növekvő államadósság jelképez, annak a következménye, hogy a kormány a nemzetközi kapcsolatait csupán rövid távú anyagi érdekek alapján alakítja.
A kapkodás és az átgondolatlan stratégia hosszú távon is súlyos károkat okoz.
