A rendőrség kulcsszerepet játszik a közrend fenntartásában és a polgárok biztonságának védelmében, ezért az európai kormányok évről évre jelentős forrást biztosítanak a működésükhöz.
De vajon hogyan keresnek a rendőrök Európában és hogyan tudjuk összehasonlítani ezeket a béreket az itthoni fizetésekkel?
Az Európai Unió hivatalos adatait az Eurostat gyűjti, ebből készülnek a nyilvánosság elé tárt statisztikák.
2023-ban a rendőrök havi bruttó keresete az Európa különböző országaiban jelentősen eltértek. A legalacsonyabb havi fizetés Bulgáriában volt, mindössze 699 euró volt ami a jelenleg gyengélkedő forint árfolyamán átszámítva 289.100 forint bruttó (adózás előtti) fizetés volt.
A legmagasabb összeget Dániában fizették, ahol 5.761 eurót – azaz 2.382.458 forintot – keresett egy átlagos 35 éves rendőr.
A legnagyobb európai gazdaságok közül Németország, Luxemburg és Belgium is közel 4.200 eurós fizetést biztosítanak, míg a Hollandia és Írország rendőrei 3.880, illetve 3.576 eurót keresnek havonta. Ezzel szemben Olaszországban 2.537 euróra, míg Spanyolországban 2.271 euróra rúgott a rendőrök átlagfizetése. A legrosszabb helyzetben a magyar, lengyel, román és horvát rendőrök vannak, akiknek keresete 2023 év végén nem haladja meg a bruttó 1.250 eurót – 515.691 forint -(Bulgáriát már feljebb említettük a legalacsonyabb európai rendőr bér vonatkozásában).
Az európai fizetések között nemcsak országonként, hanem nemek szerint is jelentős különbségek figyelhetők meg. A nemek közötti bérszakadék még mindig komoly problémát jelent a rendőrség világában. Az Eurostat adatai szerint Luxembourg az egyetlen ország, ahol a női rendőrök több pénzt keresnek, mint a férfiak. (A legtöbb európai országban a férfiak fizetése átlagosan 10%-kal magasabb, mint a nőké)
Nyomozók és felügyelők
A magasabb pozícióban dolgozó rendőrök általában magasabb bérrel rendelkeznek, bár a legnagyobb és legkisebb fizetések itt is hasonlóan alakultak. A nyomozók bére Dániában 6.351 euró (2.624.207 forint), míg Bulgáriában mindössze 1.316 euró (543.765 forint) ami alig rosszabb mint a magyar nyomozó átlagbére (~650.000 bruttó).
PPS – azaz valós vásárlóerő szempontjából Dániában és Németországban a nyomozók keresete magasabb, míg Bulgária és Magyarország a legrosszabb helyen kullognak. Ez az összehasonlítás tehát azt mutatja, ha ugyanazokat a dolgokat vásárolja meg – ugyanazokért a dolgokért fizet egy dán vagy egy magyar rendőr a fizetéséhez és a helyi árakhoz képest mennyit tud havonta költeni.
A brit rendőrök bérét nem tartalmazza az Eurostat adatsora, de az Egyesült Királyságban a kezdő rendőri fizetés évi 29.000 és 46.000 font között mozog, ami havi szinten körülbelül 2.945 és 4.657 euró közötti összeget jelent.
Az átalgos és a magyar állomány mérete – a hazai krízis helyzet okai
Az EU-n belül az átlagos rendőrségi állomány 341 fő/100.000 fő – itthon például Tatabányán (2024-ben: 65.000 lakos) előfordult, hogy esténként csak 2-3 járőrkocsi közlekedik.
Fizetés, anyagi elismerés alacsonyan – propaganda szintje magasan tartva: Az egyik legnagyobb probléma, hogy a rendőrök keresete egyáltalán nem versenyképes más, hasonló szintű, de kevésbé stresszes vagy veszélyes munkákkal szemben. Az alacsony fizetés mellett a pályán dolgozók számára nem kínálnak megfelelő anyagi elismerést, ami hosszú távon demotiváló.
Magas stressz és kockázat: A rendőri munka rendkívül stresszes és gyakran veszélyes. A rendőrök napi szinten kell, hogy kezeljenek nehéz helyzeteket, beleértve a bűnüldözést, erőszakos cselekményekkel kapcsolatos intézkedéseket, és folyamatosan nagy a kockázat, hogy életveszélyes helyzetekbe kerülnek.
Munkaidő és munkakörülmények: A rendőri munka nem csak hosszú, hanem kiszámíthatatlan munkaidőkkel is jár. Éjjeli műszakok, hétvégéken való szolgálat és a szabadságok korlátozottsága szintén hozzájárulhatnak a pálya vonzerejének csökkenéséhez. Ezen felül minden rendőrt folyamatosan megfigyel a saját szervezete az esetleges korrupció elkerülésének vagy a rendszerellenes tevékenység megakadályozása okán, ami további stressz faktort jelent.
Társadalmi megbecsülés teljes hiánya: Bár a rendőrök munkája elengedhetetlen a társadalom számára, a közvélemény egyáltalán nem értékeli a rendőri hivatást. A rendőrség és a közbiztonság iránti bizalom csökkenése, az állami propaganda biztonságérzetet jelentősen csökkentő kampányai (HÁBORÚ!!!), valamint a tény, hogy a lakosság a legtöbb esetben a birságolás folyamán találkozik a hatóságokkal, mind negatívan befolyásolják a rendőrség megítélését.
Alacsony érdeklődés és képzés: A rendőrök képzéséhez szükséges idő, energia és elvégzendő tanulmányok hosszú távon sok fiatal számára elrettentő lehet, különösen akkor, ha nem látnak biztos karriert és előrelépési lehetőséget. A plakátkampányok gyermeteg akcióhősként mutatják be ezt a rendkívül komoly és öszetett hivatást és olyan fiatalokat vonzanak, akik sokszor csak egy fegyvert szeretnének az övükre csatolva érezni, majd később elrettenve hagyák el a pályát, amikor szembesülnek a feladatok valós súlyával.
Egyre inkább elöregedő rendőrség: A rendőri állomány elöregedése miatt az öregek helyettesítésére egyre kevesebb új jelentkező érkezik, mivel a fiatal generációk tehetséges – piacképes tudással rendelkező tagjai, más pályákat részesítenek előnyben, ahol kevesebb a stressz és a veszély de jóval magasabb a bérezés.
A rendőrség számára elengedhetetlen az állam mint alkalmazó, és a társadalom részéről érkező megbecsülés, de ennek kivívása is a feladatuk jelentős része. A rendőröknek arra kell törekedniük, hogy a közösség ne teherként, egy rendszer adóbehajtó, büntető és piszkálódó végrehajtóiként, hanem a rend és biztonság megtestesítőiként, a segítség és a közjó szolgálóiként tekintsen rájuk.
Ugyanakkor a társadalomnak és a döntéshozóknak is meg kell érteniük, hogy a rendőrség nélkülözhetetlen szerepet játszik az élhető, biztonságos közeg fenntartásában. A kölcsönös tisztelet és támogatás és a megfelelő feladatok meghatározása – megalapozhatja azt a bizalmat, amely mindkét fél számára elengedhetetlen.
