2024 május 30-án kapott sajtó nyilvánosságot a hír, miszerint Menczer Tamás országgyűlési képviselő és Lázár János építési és közlekedési miniszter megállapodást kötött.
A megállapodás lényege, hogy:
• a Magyar Közút megnyitja a teherforgalom előtt a Szomor-Bajna útvonalat, ez lesz a 103-as főút,
• az M1-es autópálya felől érkezők a Bicske-Mány-Szomor útvonalon haladhatnak, így Zsámbékot, Tököt, Perbált és Tinnyét is elkerülik,
• a Magyar Közút az összes kiadott teherfuvarozási engedélyt visszavonja,
• az új engedélyeket szigorúan és kizárólag a célállomásnak megfelelő útvonalra adják ki.
Fentiek értelmében az érintett településeken a több tíz tonnás kamionok forgalmának növekedésére lehet számítani.
Tát lakói megkönnyebbültek, amikor 2005-ben megépült a település belterületi úthálózatát tehermentesítő töltés. Akkor is, és várhatóan 2025-től ismét, a teherautók jelentik majd az itt élők számára a legnagyobb problémát, hiszen a 10-es út városon áthaladó szakasza óvoda és általános iskola mellett vezet el. Jogos elvárás az itt élők részéről, hogy a szülőknek és gyermekeknek ne 40 tonnás dübörgő szerelvényektől másfél méterre kelljen elhaladniuk nap mint nap.
2025-ben a Nyergesújfalu felől érkező kamionáradat már nem a töltésen, hanem a városon keresztül fog haladni.
Bajna hívő keresztény lakóinak 2025-től kezdve kamionok dübörgő hordáján kell keresztülvágnia magukat, ha templomba szeretnének menni. Nemcsak a templom, hanem az élelmiszerbolt és az általános iskola is az érintett útvonal mellett található.
Szomor lakói sem lesznek könnyű helyzetben, mivel a település közepén halad majd át a kamionforgalom.
A Menczer–Lázár-paktumnak köszönhetően élhetetlenné válhat a régió. Eddig is hosszú órákba telt a munkába járás az itt élők számára, de ezentúl még nehezebbé válhat.
A politikusok által teremtett helyzet természetesen elkerülhető lenne. Ha Orbán Viktor miniszterelnök komolyan vette volna írásban kötött megállapodásait, már 2019-ben átadták volna az M100-as gyorsforgalmi utat. Az erről szóló stratégiai megállapodást a kormány és a Magyar Suzuki Zrt. 2012. november 21-én írta alá Esztergomban. Orbán Viktor ekkor vállalt kötelezettsége a mai napig nem valósult meg.
Egyes vélemények szerint, a mindössze 32km hosszú gyorsforgalmi út már rég megépülhetett volna, ha a rendelkezésre álló forrásokat nem merítik ki a jelentősen túlárazott beruházások.
