Tata bájos kisvárosként vonzza a turistákat történelmi nevezetességeivel, csodálatos sétányaival és természetközeli hangulatával. A helyiek azonban már kevésbé lelkesek, ha az infrastruktúráról van szó – különösen az Újvilág utcáról. Ez a központi elhelyezkedésű utca, mindössze néhány méterre a város forgalmas körforgalmától, évek óta az úthibák és foltozások végtelen történetét meséli el.
Forrás: google.com – streetview
Nem kérdés, hogy az Újvilág utca nem egy turisztikai célpont. Nem vezet kastélyhoz, tóparti sétányhoz, sem pedig hangulatos éttermekhez. Ez azonban nem mentség arra, hogy a városvezetés rendre figyelmen kívül hagyja. Hiszen Tatán nemcsak a turistákat kellene kiszolgálni, hanem a tataiakat is. Azokat, akik itt laknak, vagy nap mint nap ezen az úton közlekednek, kerülgetik a kátyúkat, és bosszankodnak a mély kátyúk és az aszfalt hiánya miatt.
„Ez az utca már lassan történelmi emlékmű, csak éppen a rossz értelemben” – fogalmazott egy helyi lakos. És valóban: a burkolat évtizedek óta nem látott komolyabb felújítást. Bár kátyúzások és kisebb javítások történtek, ezek inkább csak tüneti kezelések voltak, nem pedig valódi megoldások.
Ennek ellenére a városvezetés – a helyiek szerint – már 18 éve csak ígérget, vagy vállat ránt, amikor szóba kerül az utca teljes körű felújítása.
„Egy kis utca, nem tartana sokba, mégis évtizedek óta várunk” – mondja egy másik tatai lakos. „Nem értjük, miért nem történik semmi. Talán azért, mert itt nincsenek turisták? Vagy mert nincs belőle politikai haszon? Akármi is az oka, az biztos, hogy ez a helyzet már tarthatatlan.”
Az utca állapota nemcsak bosszúságot okoz, hanem veszélyeket is rejt. Az elöregedett, repedezett aszfalt nem kíméli az autók futóművét, és kerékpárral sem könnyű biztonságosan közlekedni rajta. Egy esősebb időszak után pedig a kátyúk sokszor valóságos csapdává válnak.
A helyiek joggal érzik úgy, hogy miközben a városvezetés rengeteg energiát és forrást fordít a turisták igényeinek kielégítésére, a mindennapok hőseiről – a tataiakról – megfeledkezik. Pedig a város lakói is megérdemelnék, hogy olyan környezetben éljenek, amely nemcsak a vendégeknek, hanem nekik is méltó.
Az Újvilág utca története sokak szerint hűen tükrözi a Fideszes városvezetés elmúlt 18 évének hozzáállását. A helyi infrastruktúra fejlesztése gyakran a prioritási lista végére szorul, miközben a látványos, de a mindennapi élet szempontjából kevésbé fontos projektek kerülnek előtérbe.
„Már csak azt kérjük, hogy foglalkozzanak velünk is” – mondják a lakók. „Nem kérünk nagy dolgokat, csak egy normális utat, amin biztonságosan közlekedhetünk.”
Az Újvilág utca ügye mára sokkal több lett, mint egy egyszerű útfelújítás kérdése. Szimbólummá vált: a helyi igények és a városvezetés közötti egyensúly hiányának szimbólumává. Most már csak az a kérdés, mikor jön el az új világ – nemcsak az utcában, hanem Tata városában is.
