Egy szív, ami vár – Hogyan segíthetünk az elhagyott gyerekeknek?
Amikor Simon Zsuzsanna, a mosonmagyaróvári Gyermekek Átmeneti Otthonának vezetője üzenetet hagyott, amelyben felvetette azt a nagyszerű és egyszerre szerény ötletet, hogy a jóérzésű olvasók papíralapú képeslapot küldhetnének a lakóknak, amit a postás bácsi a közelgő karácsonyi és újévi ünnepek alkalmából bedobhatna a gyerekeknek, elgondolkodtam.
Ahogy elolvastam az üzenetet, átértékelődtek a saját problémáim; egyszerre tűntek kisebbnek és jelentéktelenebbnek, miközben a gyermekek problémái sokkal nagyobbnak és sürgetőbbnek.
Elgondolkodom azon, vajon milyen érzések kavaroghatnak az olvasókban, amikor ezekről a gyermekekről és sorstársaikról olvasnak. Csak remélni tudom, hogy a magyar emberekben létező, de sokszor mélyen megbúvó elemi jóakarat előtérbe kerül, és valami hasonló ...
