
Cincérek között – Tárca Tatáról, az Angolkertből
Másnak kutyafuttató e táj - Lajos a cincér feljegyzései a nyár közepéről.
A lombok halk zizegését csak a saját szívem lüktetése zavarja meg, miközben a fény sugarai tétován keresnek utat a borostyán sűrű szőnyege felé. Nyár van. Csend. Meleg. A Pezsgőgyár mögötti játszótér szélén pihenek. Ilyenkor szeretem az életet: nem zörög a város, nem üvölt a gyerek - mert ez a játszótér szerencsére csak elvétve zsúfolt, és ma az emberek is lusták még a zajongáshoz. Későn keltem, ahogy rendesen, mert így jó. A reggel a miénk. Mi, akik alacsonyan élünk nem vagyunk allergiások a nyugalomra, a csendre.
Békés idillem azonban ma, szétcincálta egy harsány nőszemély!
Szőke volt, de nem az a békés nádszálfajta, hanem az a rikácsoló, tipródó. Jobbra-balra rohangált, közben fennhangon követelte, ho...